Chip 1996 April/CHIP 1996 aprilis (CD06).zip/CHIP_CD06.ISO/hypertxt.arj/92/TECHNIK.CD

Text File | 1995-09-17 | 23KB | 388 lines

      @VKirajzolódó formák@N

      @VSzámítógép 2000-ben@N

          A számítástechnika rohamosan  átalakul. A multimédia,  a
      kis erômûvész PC-k  és a globális  hálózatok tíz éven  belül
      hétköznapi dolgok  lesznek. De  tudjuk-e, hogy  merre tart a
      fejlôdés?
          A tudós meghökkent. Kis ideig csodálkozva nézte a polcon
      lévô sztereo készüléket, majd az ifjú riporter vállára tette
      kezét:  ""Tudja,  1947-ben, amikor  elkezdtem  foglalkozni a
      számítástechnikával,  egyetlen  billenôkör  (flip-flop) volt
      ekkora." A  69 éves  informatikus és  ""számítógép-kritikus"
      Joseph  Weizenbaum  szemei  elevenen  csillogtak   szemüvege
      mögött: ""Ön talán  ezt nem is  tudja megérteni, hiszen  még
      túl fiatal -- rázta meg  ôsz fejét. -- De ha  arra gondolok,
      hogy flip-flopok  millióit rejti  egyetlen ujjbegy  nagyságú
      chip..."
          Egykor  majd  mi  is  így  fogunk  csodálkozni.  Mi,   a
      gazdasági csoda gyermekei. A 90-es évek generációja 2020-ban
      nagyképûen  lebiggyeszti ajkát,  és azon  fog mulatni,  hogy
      mennyire megbámuljuk  az új  technikai csodákat.  ""Igen, az
      öregek -- mondják majd. -- Kôkorszaki PC-k -- 368-asok  vagy
      386-osok vagy  valami hasonlók...  -- között  nôttek fel,  a
      hajukat  tépték  a  grafikai  kártyák  miatt,  mérgelôdtek a
      nyomtatókon,  szoftverekkel  kínlódtak.  Szívesen  beszélnek
      errôl egymás között, felemlegetik a jó öreg bádogos  idôket,
      amikor még lehetett mit kezdeni egy csavarhúzóval."
          Ma úgy látszik, hogy a következô tíz évben  célegyenesbe
      jutunk.  A   technikai  fejlôdés   teljes  gázzal   veszi  a
      kanyarokat.  Néha ugyan  horzsolja az  útszéli korlátot,  de
      senki sem fogja  megállítani. Nagy összegekkel  fogadtak rá,
      fellendült  a piaci  jósok üzlete,  és újra  van kereslet  a
      látnokokra. Még  egyszer bukfencet  fog vetni  a technika --
      mintha  még nem  szédülnénk eléggé.  És ami  biztos: a  jövô
      számítógépének irányvonalai már ma kirajzolódnak.
          A  kutatók  és  a  piaci  szakemberek  között  nagy   az
      egyetértés: a ma ismert számítástechnika minden elképzelhetô
      módon össze  fog olvadni  az információközlés  és -csere más
      formáival,  a képfeldolgozással,  a CD-vel,  a videóval,  az
      audiotechnikával, a tévével és a telefonnal. Az új  termékek
      és  fejlesztések ""öntômintái"  már régóta  készen állnak  a
      kutatási és fejlesztési részlegeknél.
          ""ùgy  vélem,  hogy  a  videokommunikáció   elterjedése,
      például  konferenciák  esetében,  ugyanolyan   robbanásszerû
      lesz, mint a telefaxé." -- jósolja Robert W. Lucky, az  AT&T
      Bell laboratóriumának egyik vezetôje.
          Aaron  Marcus,   az  egyik   amerikai  számítástechnikai
      tanácsadó cég vezetôje  így foglalja össze  az irányzatokat:
      ""Szabványossá válik a multimédia. A hypertext-rendszerek és
      hordozható    gépek    segítségével    teljessé    válik   a
      telekommunikáció -- emberekkel és számítógépekkel egyaránt."
          Az   új   számítógépek   mindenhol   ott   lesznek:    a
      televízióban,  a  telefonban,  a  hûtôszekrényben.  A  piaci
      forgalom fellendítéséhez a  technikai alapfeltétel az,  hogy
      az  egyre  nagyobb  teljesítményû,  ugyanakkor  egyre kisebb
      méretû  gépeket  és alkatrészeket  egyre  olcsóbban állítsák
      elô.  Az  ár-teljesítmény  viszonnyal  kapcsolatban  az  IDC
      piackutató intézet egyik tanulmánya írja: 1960-ban 1  millió
      dollárba került 1 Mbyte memória, ugyanez 2000-ben már csak 1
      dollár  lesz.   A  jövô   személyi  számítógépei   így  majd
      teletömhetik       adatokkal       memóriájuk tátongó
      szilícium-szakadékait --  16 vagy  akár a  20 Mbyte hallatán
      már senki nem fogja fölkapni a fejét.
          Már megjelentek az  elsô olyan floppymeghajtók,  amelyek
      20 vagy akár  40 Mbyte-os lemezeket  nyelnek le 3|1/2  colos
      szájukkal. A  Sony, a  NEC, a  Panasonic és  néhány amerikai
      vállalat már  árusítja e  termékeket. Már  csak a  megfelelô
      szabvány hiányzik, hogy  e lemezek minden  ilyen meghajtóban
      használhatók legyenek.
          Az IBM rochesteri  (Minnesota) üzemében már  gyárt 3 1/2
      colos merevlemezeket 1  Gbyte kapacitással; az  amerikai MCC
      cég a 90-es évek közepén már sorozatban akar gyártani  olyan
      10   négyzetcentiméteres   kristály-merevlemezeket,  amelyek
      kapacitása több mint 100 Gbyte.
          Az   ilyen   helyes   kis   erômûvész   PC-ket  ráadásul
      felszerelik igen  nagy felbontású,  színes LC  képernyôkkel,
      amelyek  prototípusait  a japán  cégek  szívesen bemutatják.
      Napirenden  lesz  a  háromdimenziós  képfeldolgozás.   Aaron
      Marcus feltételezése  szerint kialakul  majd egy  új piac: a
      sztárok bérelése. Ez azt jelenti, hogy mondjuk Kim  Basinger
      kíván   nekünk   csodálatosan  szép,   jó   reggelt,  amikor
      elindítjuk az  adatbáziskezelôt, vagy  a szövegszerkesztôbôl
      Kevin  Costner vigyorog  ránk egy  rövid ""Hi"  kíséretében.
      Vagyis    negyedórára    mindenki    megkaphatja    a   maga
      szupersztárját.
          A  billentyûzetet  és   a  nyomtatót  infravörös   sugár
      kapcsolja  majd  össze  a központi  egységgel,  s  a kábelek
      nehézkes  lefektetése  a  helyi  hálózatokhoz  (LAN)  is   a
      kôkorszaki számítógépes munkák közé kerül.
          És  mindig,  mindenhol   elérhetôk  leszünk!  Az   egyes
      stratégák  arra  a  --  magát  konokul  tartó  --   mítoszra
      építenek,  amely szerint  szükség van  arra, hogy  a  fontos
      embereket  a  kollégái  napi  24  órán,  évi  365  napon  át
      elérhessék  --  mondjuk  egy  tûcsíkos  öltönybe ""öltözött"
      mailbox-félén keresztül. Az Ericsson és a Safari Systems, az
      AT&T  illetve   az  NCR   leányvállalatai,  néhány   hónapja
      bemutatták     úgynevezett     rádiómodemjeiket.     Ezekkel
      telefonvonalra való  rákapcsolódás nélkül  lehet noteszgépen
      keresztül elektronikus mail-üzeneteket küldeni és fogadni --
      természetesen valós idôben.  Az árak várhatóan  már 1993-ban
      gyorsan le fognak zuhanni a jelenlegi 2000 dollárról. Néhány
      éven belül a palmtopok  és a kézírást felismerô  pen-PC-k is
      el lesznek látva ""mobile computing" rendszerekkel.
          Bár  már  a  közeli jövô  ilyen  és  ehhez hasonló  nagy
      lehetôségeket tartogat, ma ahhoz meglehetôsen rosszul megy a
      PC-iparnak, hogy az  efféle számítógépes termékeket  jó áron
      lehessen  eladni.  A menedzserek  lidérces  álmaiban fônökük
      százszor leíratja velük, hogy ""A konkurencia olcsóbb" -- és
      verejtékben úszva  ébrednek. Az  általános nyereségcsökkenés
      az IBM,  a Compaq  és az  Apple forgalomnövekedése  ellenére
      izgalomba hozta az Egyesült Ållamok számítógépgyártóit --  a
      konszerneknek meg kell újulniuk.
          ""A  jövôben  csak  azok  a  cégek  lesznek életképesek,
      amelyek vagy kizárólag alkatrészeket -- szoftvert, hardvert,
      perifériát  vagy  szerkezeti  elemeket  --  gyártanak,  vagy
      integrátorként lépnek fel, azaz mindenféle számítástechnikai
      szolgáltatást vállalnak"  -- magyarázza  Andreas Dripke,  az
      IDC szóvivôje. Ezt állapítja meg az a nagyszabású tanulmány,
      amit cége készített a PC-piac jövôjérôl. A gyártóknak Dripke
      szerint   ""fel   kell   használniuk   minden   kereskedelmi
      csatornát". Azaz ""ki fognak találni egy csomó új terméket."
          Az  Apple  is ebben  ""utazik".  A Mac-építôk  különösen
      rugalmasnak bizonyultak. Együttmûködési szerzôdést  kötöttek
      az   IBM-mel   és   a  Sonyval   azért,   hogy   a  high-end
      munkaállomásoktól kezdve a hordozható videojátékokig mindent
      és mindenkit  olyan mûanyagházas  chippel lássanak  el, amin
      ott  díszeleg  a  megkezdett  alma.  Erik  Hansen,  a  német
      fiókvállalat  marketing-igazgatója  így  fogalmazta  meg   a
      stratégia lényegét: ""A vevôket csak káprázatos  termékekkel
      lehet elkápráztatni."
          Hurrá!    Éppen   erre    vártunk.   Karórába    szerelt
      rádiótelefon,  hamutartó   beépített  pentoppal,   digitális
      notesz  drótnélküli  online-csatlakozással  a  világ  minden
      tájára -- ki tartja ezt nevetségesnek?
          2000 körül már a  boltokban lesznek az efféle  termékek.
      Csak így. Fekete színben, áramvonalasan és olcsón. Televízió
      merevlemezzel,  amely  2 órás  filmeket  tárol tíz  percessé
      sûrítve;  szórakoztató  konzol,  amely  a  HDTV  képernyôjén
      megjeleníti a  Simpson családsorozatot,  a Windowst,  a napi
      témákat, a Tetrist, a multimédia katalógust és a legfrissebb
      tôzsdeinformációkat -- s  ha kell, akkor  mindezt egyszerre.
      Az amerikai  Tandy konszern  tervei között  már szerepel egy
      ilyen   fejlesztési   program.   Vagyis:   fogunk   mi   még
      csodálkozni.
          Ha a cégek egyszer  egy kicsit felhagynának a  ködösítés
      nemes   hagyományával,   és  megmutatnák   nekünk,   hogy  a
      laboratóriumaikban mit  kotyvasztanak a  boszorkánytanoncok,
      akkor az  lenne az  érzésünk, hogy  ""hát ezt  mi mindig  is
      tudtuk".  Aztán  ez   a  megmagyarázhatatlan  érzés   lassan
      végigkúszik  a  hátunkon, annak  a  PC-nemzedéknek a  hátán,
      amely már  a Word  for Windowstól  is elámul.  Nézzünk be  a
      fátyol alá:
          @V*@N  a Microsoft,  a Lotus,  a Wordperfect  és néhány  más
      szoftverház  a  következô  öt--tíz  évben  szeretné  ellátni
      szövegszerkesztôit      a      mesterséges     intelligencia
      alapelemeivel.  Ez például  ilyesmit jelent:  ha valaki  azt
      írja be, hogy ""Tisztelt hölgyeim és uraim", akkor a program
      automatikusan kiválasztja  az összes  levélíráshoz szükséges
      beállítást;
          @V*@N  az  Apple egy  ""Knowledge  Navigator" kifejlesztésén
      dolgozik,  egy   olyan  spirálfüzet   nagyságú,  univerzális
      számítógépen,  amely  reagál  a  beszédre,  ezért  könnyedén
      cseveg  a   gazdájával.  Ráadásul   egyidejûleg  automatikus
      lekérdezô   rendszerként   online-adatbankok,    hívásfogadó
      készülékek és képtelefonok számára, klasszikus PC-ként pedig
      szimulációs  és  animációs  funkciókkal  szolgál  -- mindezt
      érintésre  érzékeny felülettel  (touch screen)  érik el.  De
      egyelôre még csak egy videotrükk van meg az egészbôl;
          @V*@N  a  Motorola   belefogott  a  becsvágyó   Iridium-terv
      kivitelezésébe.  A  vállalat  a  Föld  isten  háta   mögötti
      szegleteiben   is   lehetôvé   akarja   tenni   a   kép-  és
      adatátvitelt,  ezért  1993-tól kezdve  összesen  77 mûholdat
      akar föld körüli pályára állítani;
          @V*@N  a  Digital Equipment  becsvágyóan  fejleszti ""Alpha"
      processzorát, amely  egy 64  bites és  200 MHz-es  RISC chip
      (Reduced Instruction Set Computer);
          @V*@N   a   Texas   Instruments   nemrég   mutatta   be   az
      ""Omniview"-t, egy olyan megjelenítôt, amely felválthatja  a
      monitort. Ez holográfiával készített, háromdimenziós képeket
      vetít az íróasztalra;
          @V*@N a Picture-Tel már most is kínál ISDN-vezetékekhez  egy
      videokonferencia-rendszert,     amely     lehetôvé     teszi
      számítógépes adatok, grafikák és dokumentumok átvitelét  is.
      Az AT&T kommunikációs konszern is nagy erôvel tör be erre  a
      piacra;
          @V*@N  az  IBM  a  kanadai  Rogers  TV kábeltévé-társaságnál
      teszteli az audio- és videojelek valamint szövegek  üvegszál
      kábelen  keresztüli  átvitelét  és  a  képfeldolgozást, hogy
      ""olyan  technológiákat  hozzanak  létre,  amelyek  lehetôvé
      teszik  az  interaktív  multimédia-alkalmazásokat",  ahogy a
      vállalat  egyik  szóvivôje  elmondta.  A  multimédia  szónak
      veszítenie kellett jelentôségébôl. Több mint két éve kísérti
      a tömegtájékoztatást, az újságírók mohón beszippantották, és
      sci-fi   légkörét   varázsolták    köré.   De   ha    jobban
      megvizsgáljuk, megvilágosodik a jelentése. Josef Brauner,  a
      Sony  Deutschland  ügyvezetô  igazgatója  úgy  véli,  hogy a
      számítógépes    ipar    ezt    a    jelszót    ""a   verseny
      differenciálására  használja  fel,  hogy  a  szabványosított
      termékeknek jobb piaci esélyei legyenek".
          Természetesen  a  multimédia-klisé  mögött  azért   több
      rejlik.  Jobb  számítógép  építésére,  és  jobb   szoftverek
      írására ad nagy lehetôséget. A 2000. évben tehát megkezdôdik
      a posztinformációs korszak, a bitek ""posztmodern" korszaka,
      a  chipek  újabb áttekinthetetlensége.  Az  a fogalom,  hogy
      ""információ",  valós  idejû  dzsungellé  válik.  Ezért kell
      lakat alatt tartani a boszorkánytanoncokat -- hiszen azoknak
      az ötleteknek, amelyek az új merevlemeztípusok és a  nagyobb
      képfelbontás mögött rejtôznek, most meg kell változniuk. ""A
      jövôben létrehozandó rendszerek  sikere nagy mértékben  azon
      fog  múlni,  hogy  mennyire  alkalmazkodnak  az  emberi   és
      társadalmi feltételekhez.  Az ember  és az  emberi természet
      megértése rendkívül fontos például a felhasználói  felületek
      továbbfejlesztéséhez" -- állapítja meg Alan Kay, a  személyi
      számítógépek egyik úttörôje.
          A Microsoft például 1988  óta tart fenn egy  ""usability
      lab"-et  (felhasználói   laboratórium),  ahol   felhasználók
      tesztelik az  új szoftverek  kezelhetôségét, kényelmességét.
      Az   itteni   eredményeket   pszichológusok   értékelik:   a
      tesztalanyok  hogyan oldják  meg az  adott feladatokat,  hol
      zavarodnak össze,  vagy hol  kerülnek zsákutcába.  Ezeket az
      ismereteket azután beépítik az új programokba.
          Természetesen  minden nagyobb  szoftvergyártó cég  végez
      hasonló teszteket -- több-kevesebb ráfordítással. De ez csak
      az elsô lépés.
          Az ilyen  fejlesztések legfeljebb  egy udvarias  mosolyt
      csalnak  ki  Erich   Neuhold  professzor  arcára.   A  neves
      nemzetközi intézet,  a darmstadti  Institut für  Integrierte
      Informations-  und Publikationssysteme  (IPSI) vezetôje  más
      gondolatokkal    foglalkozik.    Meggyôzôdése,    hogy   ""a
      számítástechnikában az alapok fognak megváltozni." Öntudatos
      prognózis.  Hiszen  az  IDC  szerint  1995-ben  a  PC-k   85
      százaléka  még DOS  alatt fog  futni, 2000-ben  viszont  már
      ""legfeljebb" 80 százaléka.
          A fejlesztések mögött,  amelyeken száz munkatárs  töri a
      fejét,  egy  radikális,  ám  világosan  megfogalmazott igény
      húzódik meg:  a holnap  számítógépének olyan  eszköznek kell
      lennie -- idézet Neuhold professzortól --, ""amely az  ember
      ellenôrzése  alatt  áll, aki  azt  saját céljaira  használja
      fel.".  De  lehet,  hogy  ô  sem  használja  túl  szívesen a
      multimédia szót:  ""Ez nem  új technika,  végül is  csak egy
      alkalmazás."
          Lengôfolyosók,   süllyesztett   ablakok,    visszafogott
      színösszeállítások:   az   intézet   épületének  posztmodern
      kialakítása szinte már az  új úthoz hasonlít. Itt  nincsenek
      egyenesek,  derékszögek,  az   ""igen"  és  a   "nem"  merev
      konvenciói.
          Néhány  kutató  ekképpen  gondol  a  jövô   felhasználói
      felületeire,   amelyek   maguktól   válnak   aktívvá.    Dr.
      Heinz-Dieter  Böcker  témavezetô  --  talán  éppen  ebbôl az
      alapállásból   --   az   Apple   Finderét   és   a  Windowst
      ""borzasztóan   technikainak   (száraznak)   és  unalmasnak"
      tartja, mivel ""informatikusok  fejlesztették ki ôket".  Nem
      tudja elképzelni,  hogy ""a  felhasználói felület  miért vár
      állandóan   arra,    hogy   csináljunk    valamit",   amikor
      ""valamiféle saját életet is kialakíthatna magának."
          Az  ""ergonómikus   és  aktív   felhasználói  felületek"
      fejlesztésében  az  IPSI  kutatói  egy  olyan   felhasználói
      felület prototípusán dolgoznak, amely, ahogy Böcker állítja,
      alkalmazkodik a felhasználó igényeihez -- és nem fordítva. A
      program például megállapíthatja, hogy a felhasználó  munkája
      során milyen címszavakkal dolgozik, és önállóan  utánanézhet
      az online-adatbankokban, hogy van-e valami újdonság. Vagy  a
      munkaszünetekben  vírusok   után  kutathat,   a  merevlemezt
      újraszervezheti,    vagy     a    szövegek     helyesírását,
      szóhasználatát ellenôrizheti. Ez  egy olyan rendszer,  amely
      felismeri   a   felhasználó   egyéni   munkaritmusát,  ehhez
      alkalmazkodik,  és  nem  szolgáltatja  ki  a  felhasználót a
      könyvtárak,     programok     és     dokumentumok      merev
      formarendszerének.
          Az  emberrôl  való gondolkodás  ezáltal  a számítógéprôl
      való   gondolkodást   is  jelenti   --   ez  a   posztmodern
      szilícium-korszak  egyik  legfontosabb  felismerése. Mintegy
      tíz éven belül a technika eljut odáig, hogy elkezdôdhetnek a
      valóban érdekes  fejlesztések és  kísérletek. Az  IPSI éppen
      csak  egy  gondolattal jár  a  Windows-korszak elôtt,  ennek
      ellenére nincsenek reménytelen helyzetben a szakemberek.
          Ezt bizonyítja az Egyesült Ållamokból és Japánból érkezô
      látogatók nagy száma, akik a legbecsvágyóbb tervezetet -- az
      IE-News-t -- is megcsodálják Darmstadtban. A fejlesztést  az
      Európai Közösség  Race projektje  támogatja. Az  IE-News egy
      olyan     multimédia-újság     prototípusa,     amely      a
      hírügynökségektôl, tudósítóktól és más forrásokból  származó
      információkat online módon  és az elôfizetôk  érdeklôdésének
      megfelelôen kínálja. Hétfônként sport, hétvégén napi hírek a
      világból,   amelyek   egy   tudósnak   vagy   egy  gazdasági
      szakembernek  fontosak.   Ezenkívül  a   legfontosabb  helyi
      híreket  és   részletes  belpolitikai   híreket  adnak.   Az
      információk  minden  nap  frissen  kerülnek  a  képernyôre a
      kívánt megjelenítésben.
          Ez       a       hálózat       összekapcsolódik      más
      hypertext-rendszerekkel   is,   lexikonokkal,   szótárakkal,
      képes,  zenei  és  video-adatbankokkal.  Az  ember   tetszés
      szerint keresgélhet bennük, elmélyedhet cikkekben vagy  csak
      átfuthat rajtuk,  megtekinthet képeket,  fogalmakat kereshet
      ki belôlük. ""Manapság túl sok információval rendelkezünk --
      állapítja  meg   Neuhold.  --   A  jövôben   a  válogatásban
      messzemenôen támogatni  kell a  felhasználót." A  számítógép
      megszûri a számítógép által elôidézett információáradatot --
      az  adott rendszer  koncepciójától függ,  hogy a  multimédia
      valóban segít-e ebben.
          John  Hormann   komputer-látnok,  amúgy   az  IBM   volt
      igazgatója például  azt reméli,  hogy a  hypertext-hálózatok
      segíthetnek  feltörni   a  nyugati   civilizáció  ""lineáris
      gondolkodásmódját", amely a szövegek használatából ered. ""A
      képek nézése az emberben más asszociációkat vált ki, mint az
      írott szavak -- hangsúlyozza. -- A képek sokkal közvetlenebb
      módon  hatnak."  Szerinte   van  lehetôség  arra,   hogy  az
      események és a  problémák összetett volta  sokkal érthetôbbé
      váljon. ""A káoszkutatáshoz  hasonlóan a bonyolult  dolgokat
      visszavezethetnénk    intelligens    alapelveikre.   Ezáltal
      láthatóvá tehetnénk olyan összefüggéseket, amelyekbôl ma még
      nem  lehet  kihozni  a  bennük  rejlô  nagy  lehetôséget" --
      állítja Hormann.
          A jövô  számítógépe: lehetôség  vagy fenyegetô  veszély?
      Nekünk, a  PC nemzedékének  kevés döntenivalónk  lesz ebben.
      Elôször is  le kell  szoknunk arról,  hogy tátva  maradjon a
      szánk a  globális hálózatok,  a hypertext  és képfeldolgozás
      láttán,  s  meg kell  szabadulnunk  a számítógéppel  szemben
      érzett alázatunktól. Örültünk  az egér feltalálásának,  mert
      megszabadított minket szoftvereink titokzatos  parancsaitól.
      De  ezáltal  ""újra  feltaláltuk  a  papirusztekercset"   --
      mosolyog Neuhold. Hiszen elolvasni egy szöveget a  képernyôn
      lévô  grafikus   ablakban  nem   más,  mint   letekerni  egy
      papirusztekercset.
          Miért  nem  jöttünk  rá erre  korábban?  Mivel  mi, PC-n
      neveltek a digitális formarendszer minden könnyítését  olyan
      örömmel fogadjuk, hogy csodálatunkban szem elôl tévesztjük a
      horizontot.  Errôl  elôször  a  komputer-kölykök generációja
      adhat tárgyilagos értékelést, tehát az a generáció, amely az
      információ posztmodern korszakában hypertextek, animációk és
      szimulációk  között   nô  fel.   Van  esély   arra,  hogy  a
      posztmodern  korszakot  2000-ben  felváltja  az   információ
      humanizmusa --  olyan gépek  által, amelyek  elég rugalmasak
      ahhoz,  hogy   az  embert   ne  szorítsák   össze  digitális
      vasmarokkal. Vagy következik a diktatúra, a felügyelô állam.
      Technikailag egyszerûbb megvalósítani mint valaha.
          John Hormann  kihívóan felnéz:  ""Kockázat nélkül  nincs
      esély.   Egyszerûen    meg   kellene    próbálnunk.   Hiszen
      végeredményben egész életünk tele van kockázatokkal." Fogunk
      mi még csodálkozni.

      @KUwe Kauss@N


      @VBill Gates víziói@N

          Bill Gates, a  Microsoft alapítója és  vezetôje interjút
      adott a CHIP-nek arról, hogyan képzeli el a számítógépek  és
      a Windows jövôjét. @K(Ez  egy hosszabb interjú kivonata,  amit
      @Kbécsi kollégánk, Walter Gröbchen készített a CHIP számára.)@N
          @VCHIP:@N  Milyen lesz  a számítógép,  mondjuk 2020-ban?  És
      hogyan fogunk bánni vele?
          @VGates:@N A számítógépek beszélgetni fognak velünk -- és mi
      velük. Segíteni fognak lényeges döntéseinkben, amihez ma még
      nem vagyunk hozzászokva. Harminc év hosszú idô, ezért  nehéz
      jóslatokba bocsátkozni.
          Csak egy évtizedet kell elôrepillantanom, és már  óriási
      fejlôdést és  haladást látok.  Falainkon monitorok  lesznek,
      amelyek   képeket    jelenítenek   meg,    piaci   adatokat,
      táblázatokat  vagy bármi  mást. îróasztalaink  munkafelülete
      egy vízszintes, sík képernyô lehetne, amelyre dokumentumokat
      helyezhetünk, vagy egyszerûen rámutathatunk egy szimbólumra,
      hogy részletesebben megismerjünk egy információt.
          Semmi  kétségem  afelôl,  hogy  mindannyian  noteszgépet
      fogunk magunknál hordani, és arra írunk. És azt hiszem, hogy
      már tíz éven  belül arra fogjuk  használni a beszédet,  hogy
      ellenôrizzük és  kezeljük a  számítógépeket. Alig  több mint
      tíz év  telt el  azóta, hogy  a Microsoft  kifejlesztette az
      MS-DOS-t, s  ma a  világon 75  millió olyan  számítógép van,
      amely  ezt  a  programot  használja...  Igazán  sok   minden
      történhet tíz év alatt.
          @VCHIP:@N A Windows grafikus kezelési felület nagy siker  --
      olyan termék,  amely forradalmasította  a piacot.  Ön hogyan
      látja a Windows jövôjét?
          @VGates:@N A következô tíz  évben továbbra is teljes  erôvel
      támogatjuk a Windowst.  Középtávú stratégiánk lényege,  hogy
      egyre  inkább a  multimédia és  az úgynevezett  pen-komputer
      irányába fordulunk. Rövid távon  az új Windows NT  operációs
      rendszerbe  fektetjük erôinket.  Az NT  a ""New  Technology"
      rövidítése   --   ezzel   kapcsolatot   létesítünk   a   mai
      munkaállomások hatalmas teljesítménye és a Windows-programok
      között.
          Tehát   elég   tervünk   van   az   elkövetkezô  évekre.
      Összeségében  abba  az  irányba  haladunk,  hogy  messzemenô
      objektumorientáltságot érjünk  el. Mindenki,  aki beruház  a
      Windowsba, az a jövôben is hasznot fog húzni belôle.